Bútoraink története

  • 2010. november 01. 01:00
  • juci

Egy új tárgy megvásárlása (legyen az a legújabb divat szerint készült ruhadarab, egy hipermodern mobiltelefon, vagy egy új bútor az új albérletbe), valljuk be, extatikus örömmel tud eltölteni minket. Ám sokszor épp ilyen intezív, egyszerre felelmelő és megható érzés lehet, ha szüleink trapéznadrágját látjuk viszont gyermekeinken, vagy a nagymama komódja köszön vissza ránk felkeléskor a még oldószerszagú új lakásban. Ami azonban biztos különség, hogy ez utóbbi esetekben nem járulunk hozzá a szeméthegyek növekedéséhez...

 

I. felvonás
Talán. 1923. Budapest. Káposztaszagú bérház második emelete. Alignapfénynappali. A sarokban ül egy karosszék. A karokban ül egy sarokszék. Zenitként belátja, öleli az időt és teret. Egy fiatal hölgysziluett hajnalban egy lila akác illatú bál után beleszáll, belepihen. Negatívját örökre felveszik a plüsszálak sercegései. A rézrugók emelik feszes sónedves combját, melyben az erek még a táncterem taktusára pulzálnak.

II. felvonás
Talán. 1955. Budapest. Káposztaszagú bérház második emelete. Alignapfénynappali. A sarokban ül egy karosszék. A karokban ül egy sarokszék. Az utcáról érthetetlen pusztító világégés hangjai. A szék létezése alig sejthető a kormozott üvegablakok mögött. A karosszék támlája előtt véget ér a világ, mögötte a béke dimenziója nyílik. Egy gyermek keres oltalmat itt, az árnyékok árnyékában. Arcát odaszorítja a támlához, a szövet beissza félelme nedveit. Körmével keres kapaszkodót a brokát mélyedéseiben. Minden utcai robbanást szíve és a rézrugók még visszhangoznak percekig.

III. felvonás
Talán. 1971. Budapest. Káposztaszagú bérház második emelete. Alignapfénynappali. A sarokban ül egy karosszék. A karokban ül egy sarokszék. Egy fiatal pár gubancolódik össze a karosszék odújában. Minden érintés lágy és alig. Térdhajlat, karfa, fejtámla, halánték, székláb és boka. A szerelmeseknek, mintha törzse lenne a karosszék, mint egy közös statikus pont, a lelógó végtagjaik pedig körbelengik azt, mint egy ringó lombkorona. A szövet szálai egyszerre mozdulnak lüktetésükre. Ledörzsölt hámsejtjeik szétszóródnak a plüssszálak mélyedéseiben.

IV. felvonás
Ma. Most én ülök a karosszékben. Tegnap éjjel akadtam rá az utcán a szemetesek tövében. Várt a novemberi esőben....

Kricsa