Fém-mesék

  • 2014. május 01. 02:00
  • Agi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a bauxit...avagy miből lesz az alumínium?

Történet

A bauxitot 1821-ben Pierre Berthier francia geológus fedezte fel a dél-franciaországi Les Baux-de-Provence település közelében, neve innen ered. Miután a francia bauxitbányák úgyszólván kimerültek, az ország 1991-ben szinte teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg, a világ vezető bauxittermelője Ausztrália, Guinea és Brazília. Az világ éves össztermelése kb. 140 millió tonna. 

Magyarországon a bauxittermelés 1926-ban kezdődött meg. Országunk a 80-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft.

A bauxit környezetre gyakorolt hatásai

A bauxit feldolgozása során egy erősen lúgos közeg, vörösiszap (11-12 pH) keletkezik. A vörösiszap erősen romboló hatást fejthet ki az őt körülvevő környezetre. Mivel Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csupán hatalmas lerakókban raktározzák, így e lúgos melléktermék újrafelhasználása itthon egyáltalán nem megoldott. A bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap lerakók problémája világszerte sem nyert teljes feloldozást, bár sok helyütt újrafeldolgozás révén értékes fémeket és más termékeket vonnak ki belőle. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa a hazai alumínium-, ezzel együtt a hazai bauxit feldolgozás igen rossz emlékű tragédiája, ezzel együtt a legnagyobb eddig ismeretes hazai ipari katasztrófa, amely igencsak beárnyékolja Magyarország rendszerváltást követő ipari pályafutását, valamint felvet nem kevés itthoni természetvédelmi és környezetvédelmi kérdést is.

Forrás: Wikipédia

A bauxit bányászata, az alumínium előállítása és aztán maga az újrahasznosítás nagyon energiaigényes, költséges és környezetpusztító hatással járó folyamatok. Aztán az italos dobozok vagy az alufólia  esetében még óriási pazarlásról is beszélhetünk. A számos kedvezőtlen tulajdonsággal bíró alumínium dobozok teljes mértékben nélkülözhetők és felválthatók más, lényegesen kisebb környezeti hatású csomagolástechnikával, pl. betét díjas üveg rendszer.

Az alumínium italos dobozokat feldolgozó ipar és a gyűjtésüket szorgalmazó "szemléletformáló" tevékenység próbálja jó ("zöld") színben feltüntetni ezt a betiltandó technológiát. Ez környezetvédelmi stratégiai és pedagógiai szempontból is rendkívül elhibázott, és nagyon káros a környezettudatosságra. Különösen hátráltató dolog ez Hazánkban, ahol a reklámok szinte uralmuk alá hajtották a lakosság gondolkodni nem akaró részét. 

Az újrahasznosítási kampány azt a hamis üzenetet közvetíti, hogy "semmi baj az aludobozokkal, nyugodtan vásárolhatjuk, csak szelektaven kell gyűjtenünk - és így védjük a környezetet". Ez félrevezeti a környezeti dolgokban amúgy is többnyire sajnos járatlan társadalmat. Az aludoboz ipar életben tartását és terjedését segíti elő, így a pénzvilág érdekeit szolgálja.

Környezetvédőként csakis a megelőzést tarthatjuk szem előtt, ami a helyes vásárlói választással, a környezettudatos szokásokkal valósítható meg.

Forrás: Fülep Teofil, okl.környezetvédelmi ökológus, Holocén Természetvédelmi Egyesület

Ahogy az emberi szervezetre hat...

Az alumíniumból készült italos dobozok könnyűek, előkelő pukkanással nyílnak és máris lehet fogyasztani a szénsavas itókát. Néha előfordul, hogy a védő oxidréteg a gyártás során megsérül és az alumínium reakcióba lép a szénsavval, annak ellenére, hogy az nem is túl erőszakos. A frigy eredményeként az ital alján fehéres csapadékot találhatnak a fogyasztók. Ami nem ülepedett le, nyilván már az illető idegsejtjei felé tart, mivel az Al-ionok valami miatt szeretnek az agy sejtjeiben csoportosulni. Egyes tudósok szerint közük van az Alzheimer-kór kialakulásához, de ez nem bizonyított. Mindenesetre érdemes lenne a magyar lakosságnál egy összehasonlító felmérést elvégezni, mivel itt annyian vállalkoznak a kísérleti nyúl szerepére. Igaz, hogy nem ingyen, hiszen az árban kifizettetik velük az ital mellett a doboz előállítási költségét is. Biztató, hogy legalább az Al újrahasznosítása megindulni látszik nálunk is.

Forrás: Nagyné Horváth Emília, közoktatási szakértő, kfki.hu/~cheminfo/hun/tudakozo/kokel/kornyezet.html


A szakértők írásai után irányítsuk figyelmünket az újrahasznosításra illetve a kreativitás kibontakoztatására! Hip-hip-hurrá! :-)

Kezdjük rögtön egy igazán alternatív és komoly felhasználási technikával - Íme a sörkollektor (napkollektor sörösdobozokból)

termelotol.hu

További italos doboz variációk:

f_06lantern.jpg (320×274)

cirrhopprecycle.blogspot.com

406719_326705930694280_116345505063658_999912_1822470556_n.jpg (320×214)

stilusesegyeb.blogspot.com

katalinbenko.blodspot.com

nol.hu

blog.xfree.com

3731022182_03d9b250f0.jpg (320×214)

mindenkrea.blogspot.com

58617_218432418293776_1619395929_n_large.jpg (500×376)

alternativenergia.hu

heart-of-timisoara.blogspot.com

heart-of-timisoara.blogspot.com

Egyéb fémek a kreativitás szolgálatában:

candle-stand-300x300.jpg (300×300)

top10marvels.com

creative-bottle-cap-ideas.jpg (573×800)

craftionary.net

stylishbys.blogspot.com

kreativmania.hu

lushome.com

lushome.com

top10marvels.com

top10marvels.com

Kanapé kádból - furnishburnish.com

lushome.com

kreativmania.hu

Új hozzászólás

Szűrt HTML

  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
Az űrlap beküldése a Mollom adatvédelmi irányelveinek elfogadását jelenti.